Forras: Wikipedia. Oldalak: 78. Fejezetek: Romai Koztarsasag, Okori Roma, Gladiator, Romai csaszarkor, Dux, Eremabrazolasok a romai csaszarkorban, Hannibal, Romai roviditesek listaja, Perusiai haboru, Romai Kiralysag, Batavus felkeles, Romai m veszet, Herodes, Tetrarchia, Bazilika, Mutinai haboru, Gall Birodalom, Jezus koranak kulturalis es tortenelmi hattere, Els triumviratus, Nyugatromai Birodalom, Augustus, Szamniszok, Principatus, Castrum, A Vaskapu es kornyeke a romai tortenelemben, Masodik triumviratus, Dominatus, Rubicon, Els sziciliai rabszolgahaboru, Decemviri, Polgarhaboruk a Romai Birodalomban, A negy csaszar eve, Latinok, Ab urbe condita, Orans, Apoteozis, Caesar-rejtjel, Gaius Mucius Scaevola, Eunus, Socii, Romanizacio, Nova Roma, S. P. Q. R., Actium, Pax Romana, Pomerium, Devotio, Acta diurna urbis, Velites, Romai falazattipusok, Imago clipeata, Notitia dignitatum, Caristia, Acclamatio, Sulmo, Viridarium. Idezet: Ez a szocikk az okori Romai Koztarsasagrol szol. Hasonlo nev kes bbi allamokat lasd itt. Italia teruletet a Romai Birodalom kialakulasa el tt szamos kulonboz nep lakta. Az indoeuropai bevandorlas el tt honos nepekhez tartoztak eszakon a ligurok, valamint Szardinia (szardok), Korzika es Szicilia slakoi. A vaskor kezdeten (i. e. i. e. 2. evezred-1. evezred forduloja) megjelentek az indoeuropai nyelvet beszel italikus torzsek. Ket csoportjuk a kis letszamu latin-faliscus es a hatalmas oscus-umber (szamnisz, szabin, hernicus, aequus, marsus stb.) torzsszovetseg. A latinok a Tiberist l delre, a roluk elnevezett Latiumban (Alba Longa, Roma, Praeneste stb.) telepedtek le, az oscus-umber csoport nepei Kozep- es Del-Italiat foglaltak el. Az italikus torzsekkel kozel egy id ben telepultek meg az Italiai-felsziget eszaki reszen a szinten indoeuropai illirek es venetek. Roma felemelkedese el tt a legjelent sebb civilizaciot az ismeretlen eredet etruszkok (turrhenoi, Turu a) hoztak letre. Az etruszkok k...