About the Book
Forras: Wikipedia. Oldalak: 42. Fejezetek: Theropoda, Pteroszauruszok, Choristodera, Dakosaurus, Ammoniteszek, Ancyloceratina, Dicynodontia, Archaeopteryx, Labyrinthodontia, Plezioszauruszok, Belemniteszek, Eml sszer ek, Ichthyoszauruszok, Ichthyosaurus, Megazostrodon, Hybodontiformes, Semionotiformes, Goniopholis, Pliosauroidea, Pterodactylus, Dibothrosuchus, Dimorphodon, Megazostrodontidae, Hull medencej ek, Lepidotes, Ophthalmosaurus, Liopleurodon, Leptolepis, Megalodon, Pterodactyloidea, Stenopterygius, Therapsida, Leedsichthys problematicus, Metriorhynchus, Rhamphorhynchus, Aptychus, Anurognathus, Triconodonta, Megalodus, Temnodontosaurus, Cryptoclidus, Pliosaurus, Plesiosaurus dolichodeirus, Pterodactylus antiquus, Pachycormiformes, Plioszauruszok, Pholidophorus, Dorygnathus, Hypsocormus, Liopleurodon ferox, Muraenosaurus, Ichthyosauridae. Idezet: A Theropoda (jelentese 'szornylabuak') a hull medencej dinoszauruszok ket labon jaro csoportja. Bar els sorban husev k tartoznak ide, novenyev, mindenev es rovarev csoportjaik is kifejl dtek. Mintegy 230 millio evvel ezel tt, a kes triasz kor karni korszakaban jelentek meg, a kora jura kor es a kreta id szak 65 millio evvel ezel tti vege kozott pedig az osszes nagytest husev ide tartozott. A theropodakat ma a madarak korulbelul 9900 - 10 050 faja kepviseli, melyek sei a jura idejen fejl dtek ki az apro, specializalt coelurosaurus dinoszauruszokbol. A theropodakat a haromujju lab, a villacsont, a leveg vel toltott csontok es (egyes esetekben) a tollak es a tojaskoltes koti a madarakhoz. Nehany orias theropoda es az ember meretenek osszehasonlitasaEvtizedeken at a Tyrannosaurus volt a legnagyobb es legnepszer bb theropoda, amely a nyilvanossag el tt ismertte valt. Azonban a felfedezese ota tobb mas orias husev dinoszauruszrol, koztuk a Spinosaurusrol, a Carcharodontosaurusrol es a Giganotosaurusrol is keszult leiras. A legels Spinosaurus peldany (mint ahogy a 200...
