About the Book
Forras: Wikipedia. Oldalak: 41. Fejezetek: Feheroroszorszag telepulesei, Minszk, Homeli terulet, Polack, Mahiljovi terulet, Hrodnai terulet, Vetkai jaras, Vicebszki terulet, Feheroroszorszag varosai, Kamjanyeci jaras, Breszti terulet, Navahrudak, Lida, Maladzecsna, Pinszk, Minszki terulet, Nyaszvizs, Orsa, Mazir, Pasztavi, Sklov, Navapolack, Mir, Vavkaviszk, Szlavharad, Recsica, Sztovbci, Mjadzel, Zslobin, Lahojszk, Mjori, Szalihorszk, Obal, Vjalikaja Berasztavica, Naracs, Baranovicsi terulet, Vidzi, Sumilina, Szviszlacs, Bobrujszki terulet, Pinszki terulet. Idezet: Minszk (belaruszul, lengyelul ) Feheroroszorszag f varosa, a Minszki terulet es a Minszki jaras szekhelye, egyben a Fuggetlen Allamok Kozossegenek a szekhelye. Lakossaga 1,78 millio f (2006). Az 1999-es nepszamlalaskor a lakossag 79,3%-a belarusz; 15,7%-a orosz; 2,4%-a ukran; 1,1%-a lengyel es 0,6%-a zsido nemzetiseg volt. 1993 ota kulonleges, teruleti jogokat elvez. Terulete 269 km . A Szviszlocs es a Nyemiha folyo partjan terul el, az orszag foldrajzi kozpontjaban, Moszkvatol mintegy 700 km-re delnyugatra. A Minszki-hatsag deli reszen fekszik, mintegy 220 m-es tengerszint feletti magassagban. A varost eszakrol es keletr l erd segek ovezik, sok zoldterulete van (legnagyobb parkja, a Cseljuszkinyec-park 78 hektaron terul el). Kozigazgatasilag 9 keruletre (Frunzenszkij, Moszkovszkij, Oktyabrszkij, Leninszkij, Partizanszkij, Pervomajszkij, Szovjetszkij, Centralnij, Zavodszkij) oszlik. Minszk himnusza (Pesznya o Minszke) A Szakszervezetek kulturpalotaja A mai Minszk terulete a kozepkorban ket szlav torzsszovetseg, a Krivicsek es a Dregovicsok teruletenek hataran fekudt, majd 980-ban a Polocki fejedelemseg resze lett. Els emlitese Meneszk neven 1067-b l maradt fenn, igy ezt az evet tekintik a varos alapitasanak. Nevet valoszin leg a kozepkori menszk szo utan - ami cseret, cserel helyet jelent - kapta. Kedvez fekvese reven a 12. szazadra Polocki fejedelemseg...
