About the Book
Forras: Wikipedia. Oldalak: 30. Fejezetek: Riga, Lettorszag varosai, Daugavpils, Ventspils, Liep ja, Saldus, Valka, C sis, Al ksne, Limba i, Tukums, Balvi, Lielv rde, Valmiera, Vi ni, Jelgava, Salacgr va, Ik ile, L v ni, Bauska, Ludza, J kabpils, Sigulda, Aizpute, Stren i, Madona, Talsi, J rmala, Aizkraukle, Cesvaine, Sabile, Kr slava, Olaine, R jiena, Saulkrasti, S lpils, Vi aka, Vanga i, Subate, Il kste, Grobi a, Smiltene, Dobele, Seda, Gulbene, egums, Staicele, Durbe, Piltene, Mazsalaca, Varak ni, Skrunda, Zilupe, Priekule, Kuld ga, Vies te, Auce, Jaunjelgava, Balo i, P vilosta, L gatne, Prei i, Ogre, P avi as, Valdem rpils, Aina i, Dagda, Kalnciems, R zekne, Salaspils, Baldone, Kandava, Ape, Aloja, Stende, K rsava, Broc ni, Akn ste, Lub na. Idezet: Riga (lettul ) Lettorszag f varosa. A Baltikum legnagyobb varosa, fontos kulturalis, oktatasi, politikai, penzugyi, kereskedelmi es gazdasagi kozpontja a regionak. Riga tortenelmi belvarosa Vecriga 1997-t l a UNESCO Vilagorokseg listajan talalhato. Kulonosen jelent sek az XIX-XX. szazadfordulon epult szecesszios (Art Nouveau, Jugendstil) epuletegyuttesek. Ezek Beccsel, Pragaval vagy Budapesttel is alljak az osszehasonlitast. A Balti-tenger partjan a Daugava folyo torkolatanal terul el. 2007-es adatok szerint a varos lakossaganak 42,3% lett, 42,1% orosz, 4,4% feherorosz, 3,9% ukran, 2% lengyel es a fennmarado 4,3% egyeb nemzetiseg . Rigaban egy km -re 2382 lakos jut. Az ovaros hazaiRegeszeti feltarasok alapjan megalapitottak, hogy ott, ahol a Riga folyo a Daugavaba torkollik, mar a 2. szazadban emberi telepules volt. A 10. szazadtol a torkolatnal ket liv telepules helyezkedett el. 1159-ben bremai keresked k kotottek ki ezeken a telepuleseken. 1186-ban Ikskildeben Meinhard von Segeberg misszionarius telepet alapitott. t kovette Albert bremai puspok, aki keresztes lovagok elen erkezett, es 1201-ben varat epitett. Ezt tekintik Riga alapitasi datumanak, amit a varos cimer...
